Anyuka azzal a problémával keresett meg, hogy nem tud a kamasz gyermekével beszélgetni. A panasz a következő volt:

• Bármit kérdezek a válaszok rövidek, tömörek és többnyire lezárják a beszélgetést. 
• Azt már tudom, hogy a „Mi volt a suliban?” kérdésre a „semmi” normális válasz. 
• Olvastam egy csomó cikket erről, de azokat a kérdéseket, amiket ajánlanak, nem kérdezhet meg minden nap az ember. Meg egyáltalán arra nem vagyok kíváncsi, hogy mit hülyéskedtek össze, az a gyerek dolga…

Az első 10 percben, míg anyukát hallgattam, körvonalazódott bennem, hogy bármilyen tanácsot is adok, nem lesz elfogadható számára. Ezért feltettem neki egy kérdést.

–          Mi a célja a beszélgetésnek? Mit szeretnél konkréttan megtudni a gyerektől?

Mély hallgatás következett. Aztán erőteljes gondolkodás, vacillálás, hát nem is tudom…

–          Hát csak úgy tudni szeretném, hogy mi történt vele aznap. Hogy tudjak róla valamit.

–          Konkrétabban?

–          Hogy, hogy van, hogy történt-e valami érdekes…

–          Még konkrétabban?

Újra csend. Majd némi konfrontálás után rájött, hogy az általános kérdésekkel semmire sem megy. Ha ő maga sem tudja, mit szeretne hallani, akkor a gyerek nem fog tudni számára megfelelő választ adni. Számtalan kérdést szedtünk össze, két csoportba rendeztük őket.

1.      gyerekbosszantó kérdések

2.      beszélgetős kérdések

 A „Milyen volt az ebéd?” és „Van-e lecke?” a gyerekbosszantó kérdések kosárba került. A „Mi volt a legjobb, ami ma történt veled?” és a „Mihez lenne most a leginkább kedved” a másikba. Bár ez utóbbi anyuka szerint veszélyes kérdés, mert ha olyasmit talál mondani a gyerek, amit aznap nem lehet megvalósítani, akkor azzal nem tud mit kezdeni. Ráadásul leckét kell írni, ki tudja jut-e idő a kívánságokra. Ezért egy pontosított változatot is készítettünk: „Mihez lenne leginkább kedved a leckeírásig?”

Míg a kérdésekkel bíbelődtünk, az is világossá vált anyuka számára, hogy nem mindegy mikor, hol és hogyan kezdi el a beszélgetést. Például az iskolából hazafelé a boltban a vacsi hozzávalók megvásárlása közben, nagy a valószínűsége, hogy a gyerek a Túró Rudit keresi a szemével és meg sem hallja a hozzá intézett kérdéseket. Az is könnyen előfordulhat, hogy szívesen beszélgetne valami másról, nem az iskoláról, hiszen éppen most szabadult ki onnan, nem akar még emlékeiben sem tovább a suliban maradni! Végre szeretné elfelejteni az egész napot és valami jót csinálni. Játszani, haverokkal lenni, focizni, pingpongozni, tesóval legózni, ha ilyesmire nincs felkérés a számítógéppel játszani.

Végül arra jutottunk, hogy a közös játék, időtöltés közben lehet igazán jót beszélgetni. Amikor elmélyülünk a tevékenységben, amikor csak úgy együtt vagyunk, kirekesztve minden kötelezőt és fontosat, akkor csak jót lehet kérdezni!